Amit Székelyvarságról tudni illik

Erdély keleti szélén, a Székelyföldön helyezkedik el, közigazgatásilag Hargita megye része.
A Dél-Görgényi havasokban, a vulkanikus eredetű Székelyvarság-i medencében található 830-1050 m-el a tengerszint fölött, a Nagy Somlyó és a csomafalvi Délhegy tövében.

Északon Gyergyóalfalu és Csomafalva község, keleten Zetelaka és Újfalu, délen Oroszhegy és Farkaslaka nyugaton pedig Korond és Parajd, mint ahogy a mellékelt térképen is látszik

mérsékelt szárazföldi, rövid és hűvös nyárral, hosszú és hideg téllel

a Nagyküküllő (melynek itt található a forrása), többi fontosabb pataka: Tartód, Kiság, Varság, Nagykút, Boros, Köves, Szilidi stb.

a XIX század végére tehető, amikor Oroszhegy havasainak nyári szállásai (havasi lakások és pajták) állandósulnak. A XX század elejére ezek tanyabokrokká fejlődnek, 1895-ben anyakönyvileg majd 1907-ben közigazgatásilag is függetlenednek. Ekkor veszi fel a település a Varságtisztás nevet, mely 1909-től Székelyvarságra változik. Az eredeti tanyabokrok ma is léteznek, ezek délről észak fele: Küküllő, Bagzos, Nagykút, Sólyomkő, Központ, Forrásköze, Tisztás.

Területe 7 669 ha, ennek közel 60% erdő, melynek mélye több állatfajt is rejt, otthonos erre a nyúl, róka, farkas, barnamedve, hiúz, fajdkakas, császármadár. Rengeteg a málna, áfonya, szeder és szamóca, a gombafajták változatossága lenyűgöző. Sebesvizű patakaiban gyakori a pisztráng. Lakossága 2021-ben 1652 fő (2011-ban még 1572 fő), ebből 8 román, 1601 magyar, a többi 43 nem nyilatkozott. Vallás szerint 1569 római katolikus, 19 református, 16 unitárius, 5 görög katolikus és 4 ortodox. A számozott telkek száma 675. Fő foglalkozásuk a fakitermelés és megmunkálás, mezőgazdaság, kőfaragás, fonás-szövés és újabban a faluturizmus. A Kárpát medence azon ritka helyeinek egyike, ahol még kézzel hasítanak (“pattintanak”) zsindelyt. Innen ered a Zsindelyország elnevezés.